Buddhizmus és pszichológia – néhány gondolat egy „hidat verő” könyvből

Buddhizmus és pszichológia – néhány gondolat egy „hidat verő” könyvből

Eredetileg a Buddhizmus és pszichológia címet terveztem adni ennek a blognak, de aztán végül úgy döntöttem, hogy a Spiritualitás és tudomány tágabb horizontokat hagy nyitva. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a világvallások közül a buddhizmus tanításai, a tudományágak közül pedig a pszichológia és a neurológia eredményei kapcsolhatók talán legkönnyebben és a legtermészetesebb módon össze egymással. Az előző bejegyzésben bemutatott Élet és Tudat Intézetnél is erre a kapcsolatra épül a projektek többsége. És teljes terjedelmében ezzel foglalkozik Jack Kornfield: A bölcs szív – Buddhista tanítások pszichológiai megközelítésben a nyugati világ számára című könyve, amely épp most jelent meg az Ursus Librisnél. 

Jack Kornfield

De miért pont a buddhizmus? Nos, gondoljunk bele, hogy mennyi tapasztalat gyűlt össze a Buddha 2600 évvel ezelőtti színrelépése óta elménk működéséről a szerzetesek és világi követők által elvégzett mérhetetlen mennyiségű meditációs és más szellemi gyakorlat során! Kornfield így ír erről a kötet bevezetőjében: „…szeretném kiemelni azt a gondolatot, amelyet a Dalai Láma több alkalommal megfogalmazott: »A buddhista tanítások összessége nem vallás, hanem az emberi tudat tudománya.«  Ezzel nem tagadjuk azt, hogy a buddhizmus vallási funkciókat is betölt a világon sokak számára, és – a legtöbb valláshoz hasonlóan – önátadó gyakorlatok, közösségi rítusok és szakrális történetek gazdag hagyományával rendelkezik. De a buddhizmusnak nem ez a kiindulási pontja, és a lényege sem ez. A Buddha emberi lény volt, nem pedig isten, és követőit szisztematikusan kikísérletezett tanításokkal és gyakorlatokkal, a szenvedés megértését és elengedését szolgáló forradalmi módszerrel ismertette meg. Saját tapasztalataira támaszkodva felfedezett egy szisztematikus és figyelemre méltó tanítási rendszert, amellyel elérhető a boldogság és megvalósíthatók az emberi fejlődés legmagasabb fokai. Manapság a legtöbb nyugati érdeklődő figyelmét éppen ez a gyakorlati út és a megszabadulás kelti fel.”

Viszont, ha a buddhista gyakorlás ilyen gazdag eszköztárat ad a kezünkbe, akkor mit tud ehhez hozzátenni a nyugati pszichológia, ez a fiatal, alig 150 éves múltra visszatekintő tudományág? Jack Kornfield (aki 1944-ben született) az amerikai „hippi generáció” egyik, a keleti kultúra felé forduló tagjaként tíz évet töltött ázsiai kolostorokban az 1960-as évek végétől. Miért kezdett hazatérése után pszichológiai tanulmányokba? Így ír erről: „A nyugati pszichológia iránt az után kezdtem érdeklődni, hogy hazatértem Ázsiából és olyan problémákkal kellett szembesülnöm, amelyek a kolostorban nem merültek fel. Nehézségeim támadtak a barátnőmmel, a családommal, a pénzzel, a megélhetésemmel, és egyáltalán azzal, hogy fiatalemberként a világban éljek. Rájöttem, hogy a csöndes meditáció önmagában nem használható a problémáim transzformálására. Nem volt rövidebb út vagy szellemi kerülőút, amellyel megspórolhattam volna a meditáció során megismert alapelvek integrációjával és hétköznapi megvalósításával járó munkát. Buddhista gyakorlatomat kiegészítendő, pszichológiát kezdtem tanulni az egyetemen, és többféle terápiás megközelítés – a reichi irányzat, a pszichoanalízis, a Gestalt-pszichológia, a pszichodráma és a jungiánus pszichológia – elméletével és gyakorlatával ismerkedtem meg.” Tanulmányai végén PhD fokozatot szerzett klinikai pszichológiából.

A Spirit Rock Meditációs Központ

Mindemellett családot alapított és 1987-ben létrehozott egy meditációs központot a kaliforniai Spirit Rockban, amely nagyon népszerűvé vált. Az odalátogatók indítékairól ezt írja: „Akik belépnek a Spirit Rock világos meditációs termébe, nem menekülnek az élet elől, hanem azt keresik, hogyan élhetnének bölcsebben. Mindannyiuknak megvannak a saját személyes problémáik, és őszintén keresik a boldogságot. Gyakran cipelik a folyamatosan háborúzó és egyre súlyosabb természeti problémákkal szembesülő világ sorsa felett érzett aggodalom súlyát; azt kérdezik, hogy vajon milyen világot hagyunk örökül gyermekeinknek. Hallottak a meditációról, és abban reménykednek, hogy megtalálják azt az örömöt és belső szabadságot, amelyet a buddhista tanítások ígérnek, ugyanakkor megtanulják bölcsebben óvni a világot.” 

Ácsán Cshá (Ajahn Chah), Jack Kornfield tanítója meditál a thaiföldi erdei kolostorban

Arról pedig, hogy mit kapnak, milyen tanításban részesülnek az emberek Spirit Rockban, így ír: „Tanítómhoz, Ácsán Cshához hasonlóan én is megpróbálom e szövegek lényegét úgy átadni, mint élő, közvetlen, gyakorlatias pszichológiát. Tagja lettem a buddhista gyakorlók idősebb nemzedékének, amelynek sorában ott van Pema Chödrön, Sharon Salzberg, Joseph Goldstein, Thich Nhat Hanh és mások, akik segítettek abban, hogy a buddhizmus a nyugati világban széles körben elterjedhessen. Ahhoz, hogy ezt úgy tehessük meg, hogy közben nem tagadjuk meg gyökereinket, elsősorban az alaptanításokra fókuszálunk, vagyis a buddhista bölcsesség lényegére, amely minden hagyományban megtalálható. Bár ez a szerep eltér az ortodoxabb, tudományosabb megközelítést alkalmazó buddhistáktól, elengedhetetlen ahhoz, hogy a buddhista tanításokat bevezessük egy új kultúrába. Így szektásságtól mentes, mindenki számára befogadható megközelítéssel adhattuk át e figyelemre méltó tanításokat.”

Végül fontosnak tartom még idézni azt a bekezdést, amelyben Kornfield, aki nagy szerepet vállalt a keleti és a nyugati pszichológia közötti egyre intenzívebb dialógusban, rámutat arra, hogy az agykutatás új eredményei mennyire fontosnak bizonyulnak ezen a téren: „A neuropszichológia terén a közelmúltban bekövetkezett hallatlan mértékű ismeretgyarapodás még nyitottabbá tette e párbeszédet. Ma már lehetőségünk nyílik betekinteni az emberi agyba, és ily módon tanulmányozni azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyeket a Buddha oly sok évszázada megvizsgált. Az idegtudósok figyelemre méltó adatokat közölnek a meditáció haladó gyakorlói körében végzett megfigyelések alapján. E tanulmányok alátámasztják az emberi lehetőségeknek azt a kifinomult elemzését, amelyet a buddhista pszichológia is leír. A buddhista elvek és tanítások több évezrednyi kísérletezésen és megfigyelésen alapulnak, így jól illeszkednek a nyugati pszichológiatudományhoz – és már most is segítenek abban, hogy megértsük az észlelés, a stressz, a gyógyulás, az érzelmek, a pszichoterápia működését, valamint magát az emberi potenciált és tudatosságot.”

A bölcs szív könyv adatlapja a https://ursuslibris.hu/a-bolcs-sziv/ oldalon található, a részletes tartalomjegyzék (benne a buddhista pszichológia 26 alapelvével) és a Bevezetés pedig a https://ursuslibris.hu/a-bolcs-sziv-eloszo/ oldalon.